Fejtörők Facebook 16 - tól

Kedves Felhasználónk!

Itt olvashatja a Fejtörő (facebook) játék korábbi kérdéseit (16.-tól) és érdekes válaszait.

Az új kérdések elérhetőek a facebook oldalunkon.


FEJTÖRŐ 25

Kérdés: Milyen számítási mód alapján kerül meghatározásra a nyugati kereszténység húsvéti ünnepének dátuma és milyen jeles napok tartoznak a Fejtörő 25.húsvéti ünnepkörhöz?  Ki a képen látható szerzetes,író és miképpen kapcsolódik a húsvéti időpont meghatározásához?

Válaszok:

 

 

 

 

 

 


FEJTÖRŐ 24Fejtörő 24.

Kérdés:  Milyen szerepe volt a képen látható orvosnak az inzulin felfedezésében, továbbá születésnapjához milyen évente ismétlődő esemény kapcsolódik?

Válaszok: Első: Horváth H. Andrea, Frederick Banting látható a fotón. A Torontói Egyetemen 1921. május 17-én kezdte meg a munkát John J.R. Macleod laboratóriumában. Egyetlen asszisztenst kapott maga mellé, az akkor még az orvosi egyetemen tanuló lelkes egyetemistát, Charles Bestet.


A nyáron lázas munka zajlott, Banting kipróbálta ötletét. Elvarrták kutyák hasnyálmirigyvezetékét, ami a hasnyálmirigy elhalásához vezetett. A hasnyálmirigyet ezután pár héttel sebészi úton eltávolították, azt remélve, hogy az magas koncentrációban fogja tartalmazni az általa termelt anyagokat. Az eltávolított mirigyből ezután kivonatot készítettek és azt a közben cukorbeteggé vált kutyáknak beadták. Azt várták, hogy a vér cukorszintje a hasnyálmirigy kivonat hatására csökkenni fog.

Pár hónap próbálkozás után Banting látta, hogy a módszer eredményes, a diabéteszes kutyák a kivonat hatására életben maradtak, habár már nem volt hasnyálmirigyük. Az eredményeket nyár végén jelentette főnökének, Macleodnak, aki addig vakáción volt. 1921 őszén folytatódtak a további kísérletek, immáron Macleod és egy kémikus – James Collip – közreműködésével. A hasnyálmirigy vezeték elkötésével hamar felhagytak, kutyák hasnyálmirigyéről átálltak borjú és szarvasmarha mirigyekre és arra koncentráltak, hogy használható, tiszta és hatásos hasnyálmirigy kivonatot izoláljanak. A munka eredménye meg is lett, hamarosan tisztán izoláltan a kezükben volt a kivonat: az inzulin.

A korszak egyik legfontosabb orvostudományi felfedezése volt ez. Az inzulint nem csak felfedezték, hanem hamarosan megindulhatott az ipari előállítása, ami cukorbetegek millióinak életét mentette meg. A betegség kezelése az inzulin felfedezésig nem volt lehetséges, a betegek hamar megvakultak és csak rövid ideig maradtak a betegség diagnosztizálása után életben. Leonard Thompson, egy 13 éves fiú, volt az első beteg, aki inzulint kapott és így kijött a diabéteszes kómából. A felfedezésért Banting és – máig vitatottan – a laboratórium vezetője, MacLeod, 1923-ban megkapták az orvosi Nobel-díjat. Mind a ketten megosztották a díjjal járó pénzt Besttel és Collippal (habár egyes források szerint ezt csak Banting tette meg). Banting és Best az inzulin szabadalmát nem védte le, szabadon elérhetővé tették, és nem tettek kísérletet az inzulinprodukció kisajátítására sem. Ennek az önzetlenségnek köszönhetően az inzulinkezelés gyorsan elterjedt a világon.

November 14, a diabetesz világnapja.

Legérdekesebb: Pálfalvi Ivett, Sir Frederick Grant Banting (Kanada, Ontario, Alliston, 1891. november 14. – Kanada, Újfundland, Musgrave Harbour, 1941. február 21.) kanadai Nobel-díjas orvoskutató, az inzulin egyik felfedezője.1920. október 31-án, orvosi folyóiratok szokásos esti olvasása közben vetette papírra ötletét arról, hogyan lehetne izolálni a hasnyálmirigy szekrétumát, amivel aztán a cukorbetegség gyógyítása lehetővé válna. Addig a hasnyálmirigy nedveinek izolálására tett minden kísérlet sikertelen maradt. Az orvosi praxisból kiábrándulva és tervekkel telve hagyta el Londont és Torontóba költözött. Leonard Thompson, egy 13 éves fiú, volt az első beteg, aki inzulint kapott és így kijött a diabéteszes kómából. A felfedezésért Banting és – máig vitatottan – a laboratórium vezetője, MacLeod, 1923-ban megkapták az orvosi Nobel-díjat. Mind a ketten megosztották a díjjal járó pénzt Besttel és Collippal (habár egyes források szerint ezt csak Banting tette meg). Banting és Best az inzulin szabadalmát nem védte le, szabadon elérhetővé tették, és nem tettek kísérletet az inzulinprodukció kisajátítására sem. Ennek az önzetlenségnek köszönhetően az inzulinkezelés gyorsan elterjedt a világon.Karrierje csúcsán halt meg 1941. február 21-én, amikor az amerikai bombázó, melyben éppen Angliába tartott, röviddel a felszállás után, Újfundland partjainál lezuhant. Csak a gép pilótája élte túl a szerencsétlenséget a helyi lakosság és maga Banting segítségével. Az angliai út célja nem igazán ismert. Egyik feltételezés, hogy angol kollégáit próbálta volna meggyőzni biológiai fegyverek gyártásáról, amit aztán egy esetleges német invázió során bevethettek volna. Egy másik feltételezés szerint Banting a frontra tartott, mert ott több hasznát látta tevékenységének. A gép lezuhanása után Banting még ellátta a pilóta sebét mielőtt belehalt saját sérüléseibe. Születése napján van a Cukorbetegek világnapja..


FEJTÖRŐ 23Fejtörő 23.

Kérdés: Ki volt az első magyar orvosnő, hol tanult, és mit lehet tudni az életéről?

Válaszok: Első: Pálfalvi Ivett, Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.

Helyenként „Hugonnay” alakban írják a nevét, ő maga mindig a „Hugonnai” alakot használta.1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta,de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.Vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann „A nő mint háziorvos” című könyvének magyarul való megjelentetését. Sőt ezzel és más munkáival is bizonyította: az egészségügyi felvilágosítás elkötelezett híve
Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis felvetette a nők tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.

Legérdekesebb: Tóth Alexandra, Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.Grófi család ötödik gyermekeként született. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból egy gyermeke született. Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt (mellette soha nem érezte magát jól, sokszor hagyta György őt magára), az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.

1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem kapott, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett a zürichi egyetem hallgatója, 1879. február 3-án védte meg disszertációját és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet.
1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította a nosztrifikálást.

Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást. Minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.

A nő mint háziorvos
1887-ben ismét férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban Vilma nevű leányuk született. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.
1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy Magyarországon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, ami 1897. május 14-én történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott.

Hugonnai Vilma 1899 április-májusában sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel: az utóbbi élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta meg írásában Hugonnai Vilma, sőt ösztönzője lett annak, hogy megírja „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nők szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann „A nő mint háziorvos” című könyvének magyarul való megjelentetését. Sőt ezzel és más munkáival is bizonyította: az egészségügyi felvilágosítás elkötelezett híve.

Hugonnai Vilma és Wartha Vince sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-11-12.
Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nők képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezője volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nők szellemi képzésének. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit. A sajtóban 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanárral folytatott vitát a nők jogegyenlőségéről.
67 éves korában 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az első világháború ugyanis felvetette a nők tevékenységének a szükségességét is. 14 vidéki városban szervezett – női orvosi és betegápolói erővel – betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervező munkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, akik Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyertek diplomát magyar egyetemen.


FEJTÖRŐ 22

Kérdés: Ki a képen látható hölgy, mi a tragédiája, és mi köze ennek az alsó sarokban levő, és 51-es sorszámot viselő fotóhoz? Fejtörő 22.

Válaszok: Első: Édenné Széll Judit, A képen Rosalind Franklin és egy DNS molekula látható. Rosalind Franklin 1920. július 25-én született egy jómódú brit-zsidó családba. Édesapja Ellis Arthur Franklin, édesanyja Muriel Frances Waley volt. Érdeklődése már 12 éves korában a tudományok felé fordult. Doktori címét 1945-ben a Cambridge-i Egyetem fizikai kémiából szerezte. Ő készítette 1952-ben a londoni King’s College-ben a "Photograph 51" néven ismert felvételt a DNS-ről, melynek alapján fény derült annak kettős spirál szerkezetére.

Legérdekesebb: Kovács László, Rosalind Franklin 1920. július 25-én született egy jómódú brit-zsidó családba. Édesapja Ellis Arthur Franklin, édesanyja Muriel Frances Waley volt.
Érdeklődése már 12 éves korában a tudományok felé fordult.

Az angol tudós tehetsége már fiatal korában megmutatkozott. Tanulmányait Cambridge-ben, a Newnhamn College-ben folytatta kémia és fizika szakon. 1942-ben kezdte kutató tevékenységét, majd 1947-ben egy párizsi kémiai laboratóriumban folytatta munkáját, a röntgenkrisztallográfiai módszereket kutatva. 28 éves korában már a terület egyik szakértőjeként tartották számon.

1951-től Angliában dolgozott tovább, a DNS szerkezetének felderítésén, Maurice Wilkins-szel közösen. Rasalind készítette el a DNS-mintákról az akkori idők legjobb minőségű röntgendiffrakciós felvételeit, melynek eredményei döntően hozzájárultak a DNS kettős-spirál szerkezetének felfedezéséhez.

Rosalind munkája során gyakran tapasztalta a nők hátrányos megkülönböztetését, különösen Angliában. Tudóstársával, Wilkins-szel sehogy sem jöttek ki, ezért el is tanácsolták a King's College-ból. Ezután egy másik londoni laboratóriumban alapvető fontosságú vívmányokat ért el a vírusszerkezetek felderítésében kollégájával, Aaron Kluggal. Ez a kutatási irányvonal később, 1982-ben kémiai Nobel-díjat eredményezett Aaron Klug számára.

A DNS szerkezeti meghatározásáért odaítélt orvosi Nobel-díjat Rosalind egykori munkatársa, Wilkins, valamint Francis Crick és James Watson kapta meg 1962-ben. Az elismerésben Franklin már nem részesülhetett, hiszen rendkívül fiatalon, 37 évesen hunyt el leukémiában.


FEJTÖRŐ 21

Kérdés: Ki a képen szereplő személy, akit "lámpás hölgy"-nek is hívtak és mi köze van az egészségügyhöz?

Fejtörő 21.Válaszok: Első: Naszvadiné Újvári Bernadett, Florence Nightingale (Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1820. május 12. – London, 1910. augusztus 13.) angol ápolónő. A modern nővérképzés úttörő alakja, a viktoriánus korban a női választójogért harcoló polgári mozgalom jeles képviselője volt.Az alárendelt nővérekkel szigorúan bánt, jó néhányukat elbocsátotta, többen pedig miatta kérték áthelyezésüket másik hadi kórházba. Hogy a nővérek és a sebesült katonák közötti testi érintkezésnek elejét vegye, éjszakánként lámpással kezében járőrözött a kórház folyosóin.Élete kései szakaszában a szakszerű nővérképzés fontosságát hirdette és bemutatókat tartott hazája és az Amerikai Egyesült Államok kórházaiban, az 1880-as évektől pedig a szülésznők munkájának elismertetéséért is harcolt. 1883-ban életműve elismeréseképpen Viktória királynő a Királyi Vörös Kereszt (Royal Red Cross) kitüntetésben részesítette.

Legérdekesebb: Kapusi Anita, Florence Nightingale, titokban részt vett egy három hónapos nővérképző tanfolyamon, hadi kórházban ápolta a krími háború brit sebesültjeit, alapvető közegészségügyi munkája a Notes on nursing.
Élete,  munkássága: http://hu.wikipedia.org/wiki/Florence_Nightingale Tudományos teljesítménye: A krími háborúban elért teljesítményét a kor vezető orvosai nem akarták elismerni, Nightingale azonban képzett statisztikus is volt. Kimutatta, hogy a csapataiknál maradt és ott ápolt katonák közül sokkal kevesebb halt meg, mint a higiénét mellőző kórházakban, és ezzel bizonyította, hogy ezekben a kórházakban nem hogy javították volna, hanem valójában jelentősen rontották a betegek, sebesültek életben maradásának esélyeit. Eredményeinek szemléltetésére feltalálta a kördiagram egy új változatát, a poláris diagramot. Bizonyítékainak hatására nemcsak a brit orvosi ellátást szervezték át, de jelentősen javították a katonák elszállásolását is. 1858-ban ő lett ez első olyan nő, akit a Királyi Statisztikai Társaság tagjává választottak, és később az Amerikai Statisztikai Társaság is tiszteletbeli tagjává választotta.


FEJTÖRŐ 20

Kérdés: A képen látható tudósról szól ez a néhány sor. Ki ő? Mi látható még a képen, és milyen kapcsolatban van a tudóssal?Fejtörő 20.
Illetve melyik híres tudós műhelyében (laboratóriumában) dolgozott? 

"…….dolgozóasztala elé ült és ügyetlen kezével, amely képtelen volt arra, hogy agyveleje parancsait pontosan teljesítse, egy tengerisün lárvájának belsejébe karminrészecskéket plántált át. Fényes és zseniális gondolata volt ez a kíváncsi tudósnak, mert a nevezett lárva összes szövetei annyira átlátszók, mintha csak üvegből volnának, úgy hogy nagyító lencséjének segítségével be tudott nézni az élő lárva belsejébe. Egész testében reszketve látta meg a nagy, a mérhetetlen fontosságú igazságot, azt, hogy miként kúsznak, tódulnak a lárva belsejében vándorsejtek a kármin-szemcsék felé, miként ragadják meg, miként falják fel! Látszólag még a sünlárvák emésztését vizsgálgatta, de máris különös gondolatok, új ideák formát még nem öntött ködgomolyai kezdtek kergetődzni agyában – olyan gondolatok, amelyek már mérföldekre távolodtak el az emésztés problémáitól.”

Válaszok: Első: Rigó Balázs,  A tudós: Mecsnikoff Elias.Mecsnikoff Elias zsidó szülőktől származott és 1845-ben született valahol Dél-Oroszországban.egy szép napon, vizsgálni kezdte, hogy a fönt nevezett tengeri sünök és spongya-állatok miképpen emésztik meg eledelüket. Már régóta figyelemmel kísért bizonyos sejtfajtákat, amelyek ezeknek az alsórendű állatoknak testében találhatók. Ezek a „vándor sejtek” neve alatt ismeretes sejtfajták úgyszólván különítményei az állati szervezetnek; magányos, független életet élnek, ide-oda vándorolnak a testben, még pedig oly módon, hogy nyúlványt bocsájtanak ki magukból és aztán átömlesztik testüket az előretolt nyúlványba, – szóval pontosan úgy mozognak, mint az amőbák, a legalsóbbrendű, egysejtű állati lények.Később arról hallott,hogy sok 100éves ember a savanyított tejtől él hosszú ideig,ill.ebben hitt,ezért teóriája is ez volt. „Ez a bacillus megsavanyítja a tejet, elszaporodik a belekben és elpusztítja, de legalább is elnyomja a bél mérgező, káros csiráit. Ő maga is töméntelen mennyiségű aludttejet fogyasztott el naponta. Évekig úgyszólván egyedül a bolgár-bacillus tenyészeteiből élt. Új nézeteiről nagy könyveket írt, amelyekről egy igen komoly angol tudományos folyóirat úgy referált, hogy fontosabbak nem jelentek meg Darwin könyvei óta. Az egész világot megbolondította bolgár-bacillusaival, kereskedelmi vállalatokat alapított ezeknek a bacillusoknak a jegyében, amelyeken nem egy vezérigazgató gazdagodott meg. Mecsnikoff megengedte, hogy a bolgár-bacillusok gyártói propagandára is felhasználhassák nevét.Pasteur adott neki dolgozószobát,sőt laboratóriumot is állított a rendelkezésére.

Legérdekesebb: Tóth Lászlóné Kati, MECSNIKOFF — A derék phagoyciták A bacillusvadászat mindenkor fura mesterség volt. Az, aki elsőnek látta a mikróbákat, éppenséggel nem volt tudós ember, hanem boltosba ojtott portásféle alak; vegyész rajzolta le őket elsőnek és gerjesztett tiszteletteljes félelmet irányukban az emberiségben; falusi doktornak kellett jönnie, hogy a mikróbacsőszség valamelyest közelebb kerüljön a tudomány berkeihez; hogy a legmérgesebb csírák egyikétől mentse meg az apró gyermekek életét, két nemzetnek – a franciának és a németnek – egy-egy fia hekatombáját halmozta fel a lemészárolt tengerimalacoknak és házinyulaknak. A bacillusvadászat hihetetlen ostobaságokból, finom elképzelésekből és őrült paradoxonokból tevődött össze. Pont ugyanez áll a tudománynak arra a másik ágára is – amely különben még ma is gyermekcipőit tapossa –, arra, amely azt kutatja, hogy miért is vagyunk és miért nem vagyunk egyik-másik bacillussal szemben védettek, immunisak? Tudniillik Mecsnikoff, a mindig izgatott kutató, aki bizonyos szemszögből nézve megalapítója volt ennek a második tudománynak: mondom, ez a Mecsnikoff éppenséggel nem volt józan kutatónak nevezhető; inkább azokhoz a szenvedélyes alakokhoz hasonlított, aminőket Dosztojevszkij olyan élethűen ábrázol a novelláiban.


FEJTÖRŐ 19

Kérdés:  Sorolj fel minél több olyan magyar olimpiai bajnokot, aki egyúttal orvos is volt!
Fejt19
Ezúttal nem csak sorsolunk, hanem külön díjazzuk azt is, aki a legkörültekintőbb választ adja (ami értelemszerűen nem lehet másolás)!

Válasz: Első: Nagyné Pap Judit -  Temes Judit, Fenyvesi Csaba, Bodnár András, Kausz István, Gyarmati Andrea!

Legérdekesebb: Tomas Grosz
Dr. Deák Katalin ideggyógyász szakorvos volt, aki egymaga 3 arany- és 2 ezüstérmet nyert. Kiemelkedő eredményt ért el ötpróbában és távolugrásban.
Dr. Jerémiás Attila szülész-nőgyógyász diszkoszvetésben elért 64,24 méter ezüst, míg a súlylökésben elért 14,26 méter bronzérmet jelentett számára a 60 éves korcsoportban.

Görögország rendezett világjátékokon , Magyarországot 14 orvos képviselte, az első aranyérmeinket Dr. Kasza Géza úszásban, Dr. László Csaba és Dr. Zilahy Bertalan teniszben szerezték. Dr. Csiák Gyula és Dr. Bálint László teniszben bronzérmet nyert.

Világjátékokon 2004–2012 között 255 (139 arany, 60 ezüst, 56 bronz) érmet szereztek sportolóink.

úszás:, Dr. Bogád Judit, Dr. Kasza Géza, Dr. Korpássy András, Dr. Pálos Péter, Dr. Pócs Alfréd, Dr. Sipos Péter
atlétika: Dr. Bácsalmási Antal, Dr. Bogád Judit, Dr. Deák Katalin, Dr. Jerémiás Attila, Dr. Jerémiás Ildikó, Dr. Peresa Magdolna, Dr. Rádi Imre, Dr. Török István
asztalitenisz: Dr. Kiss Zsuzsanna, Dr. Sági László
vívás: Dr. Póka László, Dr. Uhereczky Gábor ,
erőemelés: Dr. Bácsalmási Antal, Dr. Jerémiás Attila, Dr. Papp Zoltán
triatlon: Dr. Hécsey András, Dr. Herr Gyula, Dr. Póka László, Dr. Sipos Andrea
tenisz: Dr. Bágyi Kinga, Dr. Kleknek Álmos, Dr. Kovács Viktor, Dr. László Csaba, Dr. Móricz András, Dr. Orosz György, Dr. Riha Éva, Dr. Zilahy Bertalan
tollaslabda: Dr. Harangi Orsolya, Dr. Tombor Andrea, Dr. Tombor András, Dr. Veszprémi László
fallabda: Dr. Varga Csaba
sportlövészet: Dr. Döme Péter, Dr. Gartai Imre, Dr. Miecsinszki Ernő, Dr. Sipos Péter, Dr. Szakonyi Gerda
dzsúdó: Dr. Skapinyecz József


 

Olimpiai bajnok magyar orvosok felsorolása - Telemedical :
 
Olimpiai bajnok magyar orvosok: Orvosi szakterület: Olimpiai bajnoki címek száma (év, város, sportág)
Bodnár András   sebész, főorvos 1 (1964 Tokió - vízilabda)
Csik Ferenc 
(szül. Lengvári Ferenc)
Testnevelési Főiskola tanára, belgyógyász, kardiológus és sportorvos 1 (1936 Berlin - gyorsúszás
Fenyvesi Csaba  daganat kutató, sebész szakorvos 3 (1968 Mexikóváros,
1972 München - párbajtőr
Gombos Sándor orvos  1 (1928, Amszterdam - kardvívás)
Hammerl Lászó fül-orr-gégész szakorvos 1 (1964 Tokió - kisöbű sportpuska fekvő)
Hesz Mihály
(szül. Hess Mihály)  
fogorvos 1 (1968 Mexkóváros - kajak)
Kausz István  sebész főorvos, úszóválogatott vezető sportorvosa 1 (1964 Tokió - párbajtőr)
Konrád János állatorvos 1 (1964 Tokió - vízilabda)
Konrád Ferenc   fogorvos, egyetemi adjunktus 1 (1976 Montreál - vízilabda)
Kovácsi Aladár  szülész-nőgyógyász 1 (1956 Helsinki - öttusa)
Magyar Zoltán  állatorvos 2 (1976 Montreál,
1980 Moszkva - tornász)
Mendelényi Tamás  sebész orvos 1 (1960 Róma - kardvívás)
Nemere Zoltán fogorvos 2 (1964 Tokió , 1968 Mexikóváros - párbajtőr)
Novák Éva szemsebész 1 (1952 Helsinki - gyorsúszás)
Osztrics István fogorvos 1 (1972 München - párbajtőr)
Pósta Sándor szájsebész-fogorvos 1 (1928 Párizs - kardvívás)
Sárosi László állatorvos, egyetemi adjunktus 1 (1976 Montreál - vízilabda)
Sudár Attila fogorvos 1 (1976 Montreál - vízilabda)
Szívós István fogorvos, adjunktus 1 (1976 Montreál - vízilabda)
Temes Judit   patológus főorvos 1 (1952 Helsinki - gyorsúszás)
Vladár Sándor  állatorvos, szakterülete: ultrahangos diagnosztika

1 (1980 Moszkva - hátúszás)

 

 


FEJTÖRŐ 18

KérdésMi köze van a magyar szent korona abroncsán levő szimbólumoknak a szervátültetéshez?Fejtörő 18  

Válaszok: Első: Kovács Gabriella,  Kozma és Damján keresztények voltak, 303-ban azonban Diocletianus által elrendelt keresztényüldözés alkalmával vértanúhalált szenvedtek. Szentté avatták őket. Az 1260-ban létrehozott párizsi sebészeti kollégium védőszentjeikké választotta őket. Később az orvosok, a sebészek, a fogorvosok, a borbélyok és a gyógyszerészek patrónusai lettek. A firenzei Mediciek szintén Szent Kozmát és Damjánt tették meg a család védőszentjeivé. Valószínűsítik, hogy a híres család alapítói - ahogy a nevük is utal rá - orvosok vagy gyógyszerészek voltak. Az orvos szentek tisztelete mind a keleti, mind a nyugati egyházban elterjedt. Számtalan templomot szenteltek nekik. Magyarországon a legismertebb a zalaszántói római katolikus templom. A két részből álló magyar szent korona bizánci darabján és a koronázási paláston is megtalálható arcképük.


Legérdekesebb: Édenné Széll Judit, A magyar Szent Korona két fő részre tagolódik, a görög feliratú, földi világot jelképező abroncsra és a latin feliratú égi birodalmat szimbolizáló két keresztpántra. Az abroncs elejét a korona fő alakja, a pantokrátor (a világmindenség uralkodója) Krisztus díszíti, majd két oldalán Gábriel (a legenda szerint Gábriel jelent meg Szent István álmában, és ő ajánlotta fel a Szent koronát nagy királyunknak) és Mihály (az arkangyalok vezére) arkangyalok láthatók. A korona alsó részének további szereplői:
• Sárkányölő Szent György
• Szent Kozma (orvosszent)
• Szent Damián (orvosszent)
• Szent Demeter (katonaszent, Magyarország védőszentje)
• Konstantinosz/Nagy Konstantin császár (a Római Birodalomba ő törvényesítette a római vallást)
• Dukász Mihály bizánci császár (valószínűleg eredetileg itt Szűz Mária képe volt)
• Geobitzasz (kiléte vitatott)

A szervátültetéshez Szent Kozma és Szent Damián neve kapcsolható.

Az egyik legnagyobb csoda, amit nekik tulajdonítanak, egy sikeres alsóvégtag-transzplantáció, amit az angyalok segítségével végeztek.

A keleti egyház két nagy szentjéről meglehetősen kevés történeti adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles tanúságot Cirus városának püspökétől, Theodorétosztól kapjuk, aki az 5. század közepén úgy emlékezik meg a két szentről, mint a hit jeles bajnokairól és csodálatraméltó vértanúkról. Vértanúságuk a Diocletianus-féle üldözés idején, 303-ban történt, s első templomuk a sírjuk fölé épült. Szenvedéstörténetüket elbeszélő legendájuk szerint Arábiában születtek és ikrek voltak. Nagy érdeklődés élt bennük a tudományok, különösen az orvoslás tudománya iránt, ezért elhagyva szülőföldjüket Szíriába mentek tanulni. Mikor elvégezték a tanulmányaikat, továbbmentek Kilikiába, és ott Égé városában telepedtek meg.

Mivel azonban keresztények is voltak, nemcsak orvosai, hanem apostolai is lettek a városnak. Az emberek szeretetét azzal nyerték meg, hogy soha nem fogadtak el semmi pénzt sem a gyógyításért, sem a gyógyszerekért. Nagyon sokan tértek meg jóságuk és prédikálásuk hatására. Ezért, amikor a Diocletianus-féle üldözés vihara a keleti egyházat is elérte, a helytartó, Lisias elsőként az apostol- orvosokat állította bíróság elé.

Mivel hitük megtagadására nem tudták rávenni őket, különféle módokon próbálták megölni mindkettőjüket: először megkötözve a tengerbe vetették, de a kötelékek a vízben kioldódtak, és ők kiúsztak a partra. Ezután máglyát gyújtottak alájuk, de a lángok nem érték őket. Akkor oszlophoz kötötték őket és nyíllal lőttek rájuk, de a nyílvesszők nem találtak soha célba. Végül karddal oltották ki az életüket.


FEJTÖRŐ 17

KérdésMi köze van a mellékelt képnek Charles McBurney-hez?   Fejtörő 17.

Válaszok: Első: Kovács Mónika,