Fejtörők Facebook 1-15.

Kedves Felhasználónk!

Itt olvashatja a Fejtörő (Facebook) játék korábbi kérdéseit 1-15-ig, érdekes válaszait

FEJTÖRŐ 15  

Kérdés: Keresünk egy szefárd származású írót, esszéistát, aki elsősorban német nyelven írt. Szeretnénk megtudni az író nevét, születési helyét, idejét, a szefárd szó jelentését, és  azt, hogyan került az író születési helyére a szefárd népcsoport.

Válaszok: Első: Popovics Kitti - Elias Canetti (Rusze, 1905. július 25. – Zürich, 1994. augusztus 14.) bolgár származású, német anyanyelvű, Nobel-díjas zsidó regény- és drámaíró, esszéista. A szefárd elnevezés a Szefarad helynévből származik, ahova II. Sarrukín (Szargón) mezopotámiai király i.e. 722-ben hurcoltatta el a zsidókat. A nevet az Ibériai-félszigeten élő zsidók vették át a középkorban. A spanyol inkvizíció nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Dél-Kelet Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le.Az író édesapja és édesanyja volt spanyol szefárd zsidó származású.

 
‎Legérdekesebb: Kovács Gabriella  - Elias Canetti (Rusze, 1905. július 25. – Zürich, 1994. augusztus 14.) bolgár származású, német anyanyelvű, Nobel-díjas zsidó regény- és drámaíró, esszéista. Szefard: Az elnevezés a Szefarad helynévből származik, ahova II. Sarrukín (Szargón) mezopotámiai király i.e. 722-ben hurcoltatta el a zsidókat. A nevet az Ibériai-félszigeten élő zsidók vették át a középkorban. A román határhoz közel eső, Rusze városában látta meg a napvilágot Bulgáriában. Apja Jacques Canetti és édesanyja Matilde Arditti mindketten gazdag, spanyol származású zsidó családok gyeremekei voltak. Bulgária azon részén, ahol letelepdtek és családot alapítottak több különböző nemzetiségű és nyelvű etnikai csoport élt egymás mellett. Az író elmondása szerint hét-nyolc nyelvet beszéltek a régióban. Sok török család élt a környezetükben és persze volt külön negyedük a spanyol szefárdoknak. Az inkvizíció nyomására menekültek, A Balkánon és Kisázsiában elsősorban a forgalmas tengeri kikötőket részesítették előnyben, így a 16. század során Szaloniki, Isztambul és Szmirna (İzmir) váltak jelentős szefárd központokká. Ezt követően a megindult a bevándorlás a Balkán belső területeire is, mindenekelőtt a Szalonikit és Isztambult Közép-Európával összekötő dunai és adriai kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki jelentős szefárd közösségek.
 

FEJTÖRŐ 14 

Kérdés: A képen XIV. Lajos udvari zeneszerzője látható, és egy ismert magyar történelmi személy. Mi a két személy közötti kapcsolat? Mi köze lehet a zeneszerzőnek ehhez a szóhoz: vérmérgezés? 

Válaszok: Első: Pálfalvi Ivett - Akkoriban nem karmesteri pálcát, hanem botot használtak, amivel a padlón verték az ütemet. Lully, Te Deum-a előadása közben - amit XIV. Lajos felépülése alkalmából vezényelt - izgalmában rávágott a nagyujjára, ami elüszkösödött. Nem engedte amputáltatni, így vérmérgezés vitte el két hónappal később. (1687-ben). Hogy még jobban el tudjuk őt helyezni korban, 1685-ben bemutatták Roland című operáját, amin ott ült egy magyar kiskölyök is, akinek arca majd minden nap a kezünkbe kerül. Az 500-asról néz ránk II. Rákóczi Ferenc. 


Legérdekesebb: Kovács Mónika - Az 1685-ös Roland c. operáját a Párizsban tartózkodó Rákóczi Ferenc is megtekintette. Az operákon kívül számos balettet és más, gyakran alkalmi kompozíciókat is komponált és bemutatott. Lully volt a párizsi zeneelőadások monopóliuma, tulajdonképpen a világ egyik legtekintélyesebb muzsikusa lett. Zenészeit, szövegíróit, környezetét gátlástalanul kihasználta céljai elérése érdekében. Molière halála után megkapta annak színházát is, a Palais Royalt. Sikerei és hatalma csúcspontján ragadta el a halál: Te Deuma előadása közben – amit XIV. Lajos felépülése alkalmából vezényelt – karmesterbotjával megsebezte lábát, a seb elfertőzdött, és rövid idő múlva, 54 éves korában meghalt.

 FEJTÖRŐ 13 

Kérdés: Mi köze van a montázson látható három képnek egymáshoz? Kik a részvevők? (Egy zeneszerző, egy Nobel díjas tudós és egy valami, ami nem partitúra)

Válaszok: Első: Édenné Széll Judit - A képen Ludwig van Beethoven és Békésy György magyar származású Nobel-díjas biofizikus látható: Beethoven élete vége felé már szinte teljesen süket volt. Békésy 1946-ban Svédországba, a Karolinska Intézetbe utazott, hogy a füllel kapcsolatos kutatásait folytassa. Békésy megmutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy - ma úgy mondanánk: nem lineáris - hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is megmutatta, hogy e hullám csak a gyújtó szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják. Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét, amelyekért végül is Nobel-díjat kapott, Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében.


Legérdekesebb: Pálfalvi Ivett - Békésy: Kutatásai a fiziológiai akusztika fejlődését holtpontról mozdították ki. Életműve legjelentősebb eleme a belső fülben lejátszódó mechanikai-fizikai folyamatok megfigyelése, leírása és a hallás természetére vonatkozó új elmélet megalkotása volt, amelyért 1961-ben élettani/orvosi Nobel-díjat kapott. Megfejtette az addig nem ismert "haladó folyadékhullámok" létezésének fizikai okait, és rengeteg adatot gyűjtött össze arról, hogy hogyan és mit válaszolnak a fül csigájában elhelyezkedő érzékelő sejtek a fizikai ingerek hatására. Önműködő hallásvizsgáló berendezést szerkesztett (Békésy-féle audiométer), amellyel kísérletezve a csigában végbemenő elektrofiziológiai folyamatokat vizsgálta. A csiga biofizikai folyamatainak kutatása közben az idegvezetéssel is foglalkozni kezdett: felismerte az érzékszervi válasz-azonosságokat, amelyből az idegi szervezettség egységességére következtetett. Felismerve az érzékszervi mechanizmusok közös sajátságait, a tapintás, a bőrérzékelés, az ízlelés és a szaglás folyamatait is igyekezett tisztázni. Békésyben olyan adottságok ötvöződtek, amelyek egy személyben csak ritkán egyesülnek. Jól képzett fizikus, széles körű műszaki tájékozottsággal, akinek kitűnő érzéke volt a megcélzott jelenség vizsgálatára alkalmas eszközök konstruálására. Ugyanakkor az orvostudomány területén született autodidaktaként szerezte meg az eredményes fiziológiai kutatáshoz szükséges tudást.

 


FEJTÖRŐ 12 

KérdésMit ábrázol és, mi köze van a montázson látható három képnek egymáshoz? Kik a részvevők? 

Válaszok: Első: Édenné Széll Judit - A képen Christian Albert Theodor Billroth osztrák sebész - aki a modern gyomorsebészet atyjaként vált híressé - látható. A sebészet terén folytatott úttörő munkássága mellett Theodor Billroth szenvedélyes zenész is volt, valódi hegedűvirtuóz és Johannes Brahms közeli barátja.

 
‎Legérdekesebb 1 : Juhászné Musa Tünde -  Christian Albert Theodor Billroth német születésű osztrák sebész, a modern gyomorsebészet atyjaként vált híressé. A sebészet Billrothnak köszönheti számos jelentős előrelépést, többek között ő végzett elsőként nyelőcsőműtétet (1871), gégeműtétet (1873), ám leghíresebb mégis a tudománytörténet első sikeres gyomorcsonkolása (gasztrektómia), melyet 1881-ben hajtott végre, a gyomorrákos daganata miatt. Egyes elmondások szerint Billrothot majdnem halálra kövezték Bécs utcáin, amikor az első gyomorcsonkolásos betege meghalt a műtét elvégzése után. A sebészet terén folytatott úttörő munkássága mellett Theodor Billroth szenvedélyes zenész is volt, valódi hegedűvirtuóz és Johannes Brahms közeli barátja.
 
Legérdekesebb 2 : Édenné Széll Judit -  Brahms vonósnégyes-kompozíciója (C-MOLL VONÓSNÉGYES, op. 51, No. 1) (I. Allegro; II. Romanze. Poco Adagio; III. Allegretto moito moderato e comodo; IV. Allegro) Brahms vonósnégyes-kompozíciója hosszú utat tett meg addig, amíg a zeneszerző a nyilvánosság előtt első kvartettjével jelentkezett. 1853-ban, húsz éves korában írta első vonósnégyesét (h-mollban!), amelyet mint op. 1-et szándékozott kiadni. Pártfogója és barátja, Schumann bátorította ebben az elhatározásában, Brahms azonban — azzal a kíméletlen önkritikával, amely mindvégig jellemző volt reá — mégis meggondolta magát, és visszavonta a kompozíciót, amit nem tartott kiadásra érettnek. Csak húsz évvel később, számtalan vázlat és — saját bevallása szerint húsz! — sikertelen próbálkozás után tette közzé első két vonósnégyesét, ezek azonban már az 51-es opus-számot viselik. Az első darabot Brahms Theodor Billroth bécsi orvosnak ajánlotta.

 


FEJTÖRŐ 11 

KérdésMi köze van a képen látható holland úriembernek a kép felső sarkában levő tárgyhoz?

VálaszokElső: Paczuk Milán - A képen látható úriember Anton van Leeuwenhoek németalföldi zoológus. Legelőször ő vizsgálta nagyítóval az állóvizet, fedezte fel benne az ázalékállatkákat. Nagyítólencséit ő maga csiszolta.Valamikor 1668 előtt kitanulta a lencsecsiszolást. Kitűnően csiszolt lencséiből egyszerű mikroszkópokat készített.Leeuwenhoek körülbelül ötszáz mikroszkópot készített, amelyekből tíznél kevesebb maradt fenn. Alapjában véve fennmaradt eszközei nem a mai értelemben vett összetett mikroszkópok voltak, hanem csak erős nagyítók(kétszázszoros nagyitást ért el velük).

Rendkívül kíváncsi lévén megfigyelt gyakorlatilag mindent, amit a nagyító alá lehetett helyezni, és pontosan leírta, amit látott. Mivel nem rajzolt jól, felfogadott egy illusztrátort, hogy rajzokat készítsen leírásaihoz 1673-ban Leeuwenhoek leveleket kezdett írni az újonnan alakult Royal Society of Londonnak és azokban ismertette mikroszkópos megfigyeléseit.
 
‎Legérdekesebb: Grécziné T. Magdolna - 1632. október 24-én született Antony van Leeuwenhoek holland kereskedő, természettudós és mikroszkópkészítő, a kísérleti örökléstan megalapítója.Negyvenéves koráig nem számított tudósnak, bár előszeretettel foglalkozott üveglencsék metszésével és csiszolásával - ez a tevékenység hamarosan a szenvedélyévé vált. A mikroszkópkészítés alapjait - a pár milliméter átmérőjű, kifogástalan gömbölyűségű lencsék köszörülésétől kezdve a foglalatok öntéséig és kovácsolásáig - fokról fokra sajátította el különböző mesteremberektől. Hamarosan 160-szoros nagyítást ért el egyszerű lencséivel - ettől kezdve életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet adót tudott előállítani. Találmányait rendkívül féltékenyen őrizte, nem adta el egyetlen darabját sem, csak annyit engedett meg, hogy a kevésbé sikerülteket lakásán használhassák. Newton, valamint a híres vegyész, Robert Boyle mellett ő lett az angol tudós társaság, a Royal Society leghíresebb tagja, s neve lassan egész Európában ismert lett. Meglátogatta őt az orosz cár, Nagy Péter, sőt az angol királynő is, hogy megtekintse a mikroszkóp alatti csodálatos világot.
Felfedezésekben gazdag élete 91 éves korában, 1723. augusztus 27-én, Delftben ért véget. Halála után még százötven évnyi fejlődés kellett ahhoz, hogy az összetett mikroszkópok minőségben meghaladják az általa házilag készített nagyítókat. Hagyatékában több mint 400 nagyítóüveget és készüléket találtak, ebből tíz példány napjainkban is fellelhető.

 


FEJTÖRŐ 10 

Kérdés: Az alábbi szavakat 1943-ban mondta a képen látható úriember egy gyógyszerről. Mi is hát ez az M+B 693, és milyen további felfedezés követte (ki a felfedező, és mi a gyógyszer?), amely a második világháborúban terjedt el, és felfedezőjét 1945-ben orvosi Nobel-díjjal is jutalmazták? 

„A csodálatra méltó "M + B", amelyet a lehető legkorábban alkalmaztak esetemben, nem okozott semmilyen kellemetlenséget, és egy hét lázas állapot után a "betolakodókat" visszaverte."
 

Válaszok:  Első: Koller Judith -  A fáma úgy szól, Fleming egy szeptemberi napon éppen családjától tért vissza laboratóriumába, amikor észrevette, hogy az általa vizsgált staphylococcus baktériumok – ezek elsősorban az ételmérgezésért felelősek – tenyészetei közül az egyik elpusztult. Számos vizsgálatot követően Fleming rájött, hogy a kórokozót egy gomba pusztította el, amit 1929 márciusában közölt publikációjában penicillinnek nevezett el. Kísérletei során a tudós felfedezte, hogy a megismert gombafajta az úgynevezett Gram-pozitív baktériumokat pusztítja el, ezáltal olyan betegségek gyógyítását teszi lehetővé, mint a tüdőgyulladás, vagy a hírhedt szifilisz. A kutatások arra is rávezették Fleminget, hogy kevés penicillin alkalmazása ellenállóvá – szakszóval rezisztenssé – teheti a baktériumokat, mely felismerésével gyakorlatilag meghatározta az antibiotikumos kezelések alapszabályát. A skót tudós ugyanakkor sikertelenül próbálta meg izolálni a penicillin hatóanyagát, ezért többéves küzdelmet követően, a harmincas években felhagyott a gombafajta kutatásával.

Az orvostudományban új távlatokat nyitó antibiotikumot a második világháború alatt Ernst Chain, Edward P. Abraham és Norman Florey tudósok izolálták és tökéletesítették, így a normandiai partraszállás idején a nyugati szövetségesek már megfelelő ellátásban részesülhettek. A penicillin hamarosan nem csak a katonák, de a civilek körében is igazi csodaszer lett, amivel – a kutatók figyelmeztetései ellenére – szinte minden betegség gyógyítására kísérletet tettek. Bár Fleming nem volt ott a gyógyszer előállításának végső stádiumánál, a későbbiekben az ő munkájáról sem feledkeztek meg, és 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben pedig – Chainnel és Floreyval megosztva – orvosi Nobel-díjjal jutalmazták. Fleming gyógyszerének népszerűségét bizonyítja az a közismert – ám valós alapot nélkülöző – legenda, miszerint 1943 során a Tuniszban betegeskedő Winston Churchill is éppen a penicillinnek köszönhette szerencsés gyógyulását.

Legérdekesebb: Piroska Dávid -  Elsőként az "M+B"-May és Baker ltd.által felfedezett első antibakteriális gyógyszert jelentette,ami akkoriban főként a tüdőgyulladások esetében hozott nagy javulást.(sulphapyridine,sulfonamide).Így tehát ez volt ez első ún.antibiotikum hatású szer.Ezt követte Alexander Fleming kutatásai,-Fleming 1928-ban tette nagy felfedezését. A laboratóriumában található egyik Staphylococcus baktériumkultúrát levegő érte, és megpenészedett. Fleming észrevette, hogy a tenyészetnek az a része, amely közvetlenül körülvette a penészt, feloldódott. Ebből helyesen arra következtetett, hogy a penész olyan anyagot termelt, amely mérgező volt a Staphylococcus baktériumra.Hamarosan azt is sikerült kimutatnia, hogy ugyanez az anyag sok más káros baktériumfajta növekedését is meggátolta. Az anyag, melyet penicillinnek nevezett el a penész (penicillium notatum) után, amely termelte, nem volt mérgező emberre és állatra sem. Fleming 1929-ben publikálta eredményeit, de először nem nagyon figyeltek fel rájuk. Rámutatott, hogy a penicillin fontos lehetne az orvosi gyakorlatban. Neki magának azonban nem sikerült kidolgoznia az eljárást a penicillin kiválasztására, és a csodálatos szert ezért még több mint tíz évig nem használták. Végül a harmincas évek vége felé két kutatóorvos, Howard Walter Florey és Ernst Boris Chain rábukkantak Fleming cikkére. Megismételték a kísérletet, amely igazolta eredményeit. Aztán penicillint választottak ki, és kísérleti állatokon próbálták ki az anyagot. 1941-ben beteg embereken is alkalmazták a penicillint. A vizsgálatok világosan kimutatták, hogy az új szer meghökkentően hatásos. A brit és az amerikai kormány biztatására gyógyszerészeti vállalatok is bekapcsolódtak a kutatásba, és hamarosan kifejlesztették az eljárást, amellyel nagy mennyiségben tudtak penicillint előállítani. A penicillint először csak háborús sebesülésekkor alkalmazták, de 1944-re a brit és az amerikai polgári lakosság kezelésére is megfelelő mennyiséggel rendelkeztek. 1945-ben, amikor a háború véget ért, a penicillin használata az egész világon elterjedt. A penicillin felfedezése nagyban elősegítette más antibiotikumok kutatását is, ami sok egyéb "csodaszer" felfedezését eredményezte. A leggyakrabban használt antibiotikum azonban a penicillin maradt. Folyamatos népszerűségének az oka, hogy a penicillin nagyon sokféle mikroorganizmus ellen hatásos. A szer eredményesen használható a szifilisz, gonorrhoea, skarlát és diftéria kezelésére, valamint bizonyosfajta ízületi gyulladások, hörghurut, agyhártyagyulladás, vérmérgezés, kelések, csontfertőzések, tüdőgyulladás, fekély és még sok más betegség esetében is. A penicillin másik nagy előnye, hogy használata elég biztonságos. 50000 adag penicillin már hatásos bizonyos fertőzések ellen: de napi 100 millió egységnyit is fecskendeztek már be betegnek káros mellékhatások nélkül. Noha az emberek egy kis százaléka allergiás a penicillinre, a legtöbb ember esetében a szer hatásos és egyben biztonságos is. Az utolsó része pedig a feladványnak,bár erről többfélét is lehet olvasni egyik ciikk szerint nem igaz,hogy a penicillintől gyógyult meg Churcill,de legtöbb helyen ezt a kis történetet olvastam:A közismert történet szerint Fleming édesapja éppen munkát keresett, amikor a közeli lápból egy fiatal fiú segélykiáltására lett figyelmes. Odaszaladt és kihúzta őt. Másnap egy díszes hintó gördült Flemingék szegényes otthona elé. A hintóból egy nemesember szállt ki és bemutatkozott: ő volt a megmentett fiú apja. A nemesember szerette volna megfizetni, hogy Fleming megmentette a fiát, ám ő ezt elutasította. A beszélgetés közben azonban megjelent az ifjabbik Fleming, mire a nemesember felajánlotta, hogy az ifjú ugyanolyan oktatásban részesüljön, mint saját gyermeke.

A fiatal Fleming felnőtt, lediplomázott, majd feltalálta a penicillint. Évekkel később ugyanannak a nemesembernek a fia, aki megmenekült a mocsárból, tüdőgyulladást kapott. És ekkor mi mentette meg az életét? A penicillin! Hogy hívták a nemesembert? Lord Randolph Churchill. És a fiát? Sir Winston Churchill.

 


 FEJTÖRŐ 9 

Kérdés: Ki a fotón látható személy, milyen betegséget neveztek el róla, és mi köze van hajózáshoz? 
 
Válaszok: Első: Piroska Dávid -  A képen Herman Boerhaave látható.
A Boerhave-szindrómát nevezték el róla: A nyelőcső spontán átfúródása. A betegség lefolyása: A nyelőcsőben hirtelen létrejött nyomásfokozódás következtében spontán ruptura (szakadás) alakul ki. Minden életkorban előfordulhat, de középkorú férfiaknál a leggyakoribb. Súlyos kórkép, mely időben felismert és kezelt eseteknél is 16-25%-ban halálhoz vezet. Gyakran hányás, erős öklendezés előzi meg, előfordulhat szülés, köhögés, székelés, nagy ételmennyiség hirtelen történő elfogyasztása kapcsán is. A nyelőcső egyéb betegségei (diverticulum, oesophagitis, hiatus hernia, Mallory-Weiss syndroma) hajlamosító tényezőként szerepelhetnek.

A ruptura leggyakrabban a nyelőcső alsó harmadában fordul elő, a nyelőcső falának bal oldalán.

Az elváltozás vezető tünete a fájdalom , mely a szegycsont mögött, vagy epigastrialisan (gyomorszájban) a legerősebb, és a hasba, karba vállakba gyakran kisugárzik. Emellett dyspnoe (légzési nehezítettség), dysphagia (nyelési nehezítettség), subcutan emphysema (bőr alatt tapintható sercegés) is kialakulhat.

A kórkép tünetei szívinfarctust, hasnyálmirigy-gyulladást, pneumothoraxot (légmell) utánozhatnak. A diagnózisban vízoldékony kontrasztanyaggal történő röntgenvizsgálatnak van döntő szerepe.

Az időben elvégzett műtét teljes gyógyuláshoz vezethet. Sikeres műtét esetén szövődményként elsősorban mellkasi tályog, valamint sepsis alakulhat ki.Boerhaave Hollandiában született,amiben sok kikötőváros található,mint pl.Rotterdam,Amszterdam is.A hajógyártás a legfontosabb iparágai közé sorolható.

Legérdekesebb: Dobos Veronika -  A képen Herman Boerhaave németalföldi orvostanár látható(1668-1738). Tanult fiziológiát, matematikát, teológiát s csak később, 1690-ben kezdett komolyabban az orvostudományokkal foglalkozni. 1693-ban avatták doktorrá .Tudományos értekezései olyan ismert nevet szereztek neki, hogy 1701-ben a leideni egyetemre az elméleti orvostan tanárának hívták meg, melyet 1709-ben az orvos-és növénytan tanszékre váltott,1718-ban kedvenc tárgyának a kémiának, 1720-ban a gyakorlati orvostannak lett még első tanára. Az egyetem két ízben választotta rektorának -1714.és 1730. Leiden városa szobrot emelt az emlékére.

A Boerhaave-szindrómát nevezték el róla - A nyelőcső spontán repedése ( a nyelőcsőben hirtelen létrejött nyomásfokozódás következtében spontán szakadás alakul ki).Nagyon ritka betegség,az 1724-s felfedezését követő 220 évben csak 50 esetet jegyzet fel az irodalom,az 1940-s évekig halálos volt.

A hajózáshoz talán annyi köze van,hogy báró Gerrit Jan van Wassenaer (a holland flotta admirálisa)volt az első akinél találkozott ezzel a betegséggel az 1723-s év végén. A báró halála utáni vizsgálatok és a boncolás során fedezte fel a halál valódi okát,ezután nevezték el róla ezt a betegséget.

 


FEJTÖRŐ 8 

KérdésKi a fotón látható William Halsted, és mi köze van a Goodyear Rubber Company-hoz?

VálaszokElső: Passné Jakab Henrietta - Halsted 1890-ben felkérte a Goodyear Rubber Companyt, hogy készítsen vékony gumikesztyűt későbbi felesége, Caroline Hampton számára, aki a bemosakodó szerek miatt dermatitisben szenvedett.

Legérdekesebb: Kóródy Ágnes - Halsted ezzel a céggel gyártatta le az első gumikesztyűt 1890-ben főműtősnőjének,Caroline Hamptonnak (akit később feleségül is vett), aki contact dermatitisben szenvedett a bemosakodó szerektől.

 


FEJTÖRŐ 7 

Kérdés
Mi köze van a személynek a fotón látható szövettani képhez? 

VálaszokElső: Juhász Csilla - Malpighi Marcello:Itáliai orvos, természettudós Bolognában.

Európa legrégebbi egyetemén végezte orvosi tanulmányait, s lett 28 évesen ennek az egyetemnek tanára. Később néhány évig Pisában is működött, életének utolsó három évét pedig Rómában töltötte, XII. Ince pápa orvosaként. A mikroszkóp felhasználásával jutott a biológiai szövettan, a hisztológia tudományában és az anatómiában fontos felfedezésekre. Békákat boncolva fedezte fel a kapilláris vérkeringést, ő írta le legelőször a vörös vértesteket. Mikroszkópos megfigyeléseit kiterjesztette a tüdő, lép, vese, máj és bőr vizsgálatára. Ma is joggal viseli több szöveti struktúra Malpighi nevét

Legérdekesebb: Kovács Péter -  Kiválasztás:Az a folyamat, amelynek során az élőlények anyagcseréjük bomlástermékeitől mentesülnek. A növényi sejtekben az anyagcsere-végtermékek gyakran a citoplazmában halmozódnak fel, zárványok alakjában v. a sejtüregekben kialakuló sejtnedvekben. Az állatok viszont általában kiválasztják sejtjeikből, sőt legtöbbször szervezetükből is a mérgező v. felesleges anyagokat. Az állatok kiválasztó szervrendszerei részt vesznek a szervezet belső környezete szabályozásában. Az egysejtűekben v. az egész testfelületen át, v. lüktető üregecskével megy végbe a kiválasztás. A szivacsokban és a csalánozókban szintén teljes testfelületen történik a kiválasztás. A laposférgekben elővesécske alakult ki, amely a testüreget a testfelszínnel köti össze. A testüregben zárt sejten át történik a kiválasztás . Az elvezető cső falán keresztül sok anyag visszaszívódik, bizonyos anyagok pedig itt kerülnek kiküszöbölésre. Ez a hármas működés, szűrés, visszaszívás, egyes anyagok kiküszöbölésére az elvezető csatornák falán keresztül, minden állati kiválasztószervre jellemző. A gyűrűsférgekben nyitott csillós tölcsérrel kezdődnek a vesécskék, hasonló szervük van a rákoknak, a puhatestűeknek. A rovarokban és a pókokban viszont a felfedezőjéről, Marcello Malpighi olasz anatómusról elnevezett ún. Malpighi-edények választanak ki, amelyek vakon kezdődő, változó számú csövecskékből állnak. A testüregből a bélcsatornába vezetnek. A gerincesekben a vese a kiválasztószerv. A halak nagy részében és a kétéltűekben ősvese alakult ki, amely a test két oldalán elhelyezkedő szelvényezett csatornarendszer. A csatornák kezdeti szakasza az ősvesében kehelyszerűen körülveszi az érgomolyagokat. Ezt a képződményt nevezzük vesetestecskének. A hüllőkben, a madarakban és az emlősökben utóvese alakult ki. Ennek egységei a vesetestecskék, amelyek azonban már nem szelvényezett elhelyezkedésűek, hanem kötőszövetes tokkal körülvett páros szervben helyezkednek el. Ilyen az emberi vese is. Kéregállományában mintegy 1-1 millió vesetestecske található, velőállománya pedig az elvezető csatornákat tartalmazza. Ezek végül a vesemedencébe torkollnak, ahonnan a vizelet a húgyvezetéken át a húgyhólyagba, majd onnan a húgycsövön át a külvilágba kerül. Az emberi szűrlet napi mennyisége mintegy 180 I, ami a vér kb. 2,5 l átszűrhető részének sokszoros átszűrésével jön létre. Természetesen az átszúrt anyagok nagy része folyamatosan visszaszívódik. A felesleges mennyiségű víz és ionok eltávolításával a vesék fontos szerepet játszanak a belső környezet jellemzőinek szabályozásában. A vizeletkiválasztás szabályozása elsősorban hormonális úton megy végbe. A belső környezet jellemzőit ugyan receptorok érzékelik, de az idegrendszer hatására a hipotalamusz és a mellékvesekéreg (belső elválasztású mirigyek) hormonjai szabályozzák a visszaszívásokat.

 


FEJTÖRŐ 6 

KérdésA mellékelt képnek mi köze van a hétvégi ünnephez? Kérjük kicsit bővebben kifejteni (a név nem elég). 

VálaszokElső: Boglárka Rigó - A képen a Húsvét-sziget kőszobrai láthatók,kis érdekesség róla: 1722 húsvét vasárnapján, egy holland hajó legénysége váratlanul földet pillantott meg a Csendes-óceánon, a délkeleti passzátszelek övezetében. A sziklás, barátságtalan parthoz közelítve Jacob Roggeveen admirális meglepetten vette észre, hogy ameddig csak a szem ellát, gigantikus szobrok sorakoznak végig a part mentén, háttal a tengernek, fejükön jellegzetes fejdísszel. Az angol Cook kapitány, a nagy hajós 50 évvel később jutott el a szigetre. Legénységének egyik tagja, egy hawaii tengerész értette a szigetlakók nyelvét, ugyanis polinézül beszéltek, akárcsak ő. A szigetlakók elmondták, hogy ők a szoborfaragók leszármazottai. Legendáik szerint 22 emberöltővel korábban Hota Matua törzsfőnök vezette őket a szigetre. Mivel a Húsvét-szigeten nem készültek írásos feljegyzések, a szájhagyomány és a benne rögzített kultúra minden halálesettel tovább homályosult. Bár a szigeten számos, piktogramokkal telerótt, faragott fatáblát találtak, jeleiket eddig még nem tudták megfejteni. 1888-ban Chile annektálta a szigetet. A jobb élelmiszer, és orvosi ellátás eredményeként a Húsvét-sziget népe fennmaradt, hogy lássa, szigete a modern világ egyik nagy talánya lett...

Legérdekesebb:  Édenné Széll Judit - A Húsvét-szigetek története.

A legendás törzsfőnök, Hotu Matua, másfél évezreddel ezelőtt, hosszú tengeri út után ért partot a Paradicsominak tűnő Húsvét-szigeteken. Az óceán vándorai letelepedtek a hatalmas pálmákkal borított szigeten, és hamarosan benépesítették azt. A 11 elkülönülő térséget birtokló, saját főnök által vezetett, és egymással is vetélkedő kis közösségek élték hétköznapi életüket: az erdők pálmáit kivágták, a sziget eredeti élővilágát megtizedelték. Mindenkit csodálatra késztető óriási kőalkotásokat - köztük a legnagyobbat, az El Gigante névre keresztelt csaknem húsz méter magas és 270 tonnát nyomó szobrot - hoztak létre, amelyekkel isteneik jóindulatát, és támogatását szerették volna elnyerni.

A legkorábbi szobrok térdeplő férfiakat ábrázoltak, amely talán az isteneknek szóló alázat jele lehetett. Érdekes, hogy ez később megváltozott és 1100-tól a stilizált, hosszúkás arcú, és nagy fülű férfifej vált uralkodóvá, amelynek a felső teste tele van apró mintákkal, amelyek minden bizonnyal tetoválásokat jeleznek. A szobor az ahu kősírboltozat fedőlapján áll, ahol kagylószemével a távolba néz, mintegy vigyáz a telep házaira. E legjobban ismert kőszobor kapott egy kedves becenevet a kutatóitól, úgy hívják: Hosszú fül. Állítólag Hosszú Fül újabb betelepülőket jelez, új kultúrát, amely ötvöződött az eredeti szigetlakók kultúrájá

Olyanok is akadnak, akik a Bibliára hagyatkozva a félig ember, félig isteni származású lényeknek tulajdonítják a szobrokat. Szerintük e lények nemcsak a mondák világához tartoznak: valóban létezett a nefilimek faja, az emberi történelemnek legalább két időszakában döntő szerepet játszottak, és tevékenységük nyomai a mai napig láthatók a Föld különböző pontjain, így a Húsvét-szigeten is.

 


FEJTÖRŐ 5

Kérdés: Fejtr5A Telemedical Hírek oldalon (www.telemedical.hu) közzétett cikkek közül (több is lehet), melyeknek van köze a mellékelt fotóhoz, és mi az összefüggés?

VálaszokElső: Édenné Széll Judit - A kép egy forgalmi dugót ábrázol, s a közlekedési dugóban eltöltött idő alatt létrejövő stressznek a gépjárművezetőkre egészségkárosító hatása van. Emiatt én a Stressz III. - Hatása az egészségünkre című cikkel hoznám összefüggésbe. 

LegérdekesebbLázár Bea - A vérlemezkék és a májzsugor c. cikk. A májzsugor kialakulása azt eredményezi, hogy az eredetileg szivacsos szerkezetű, puha máj megkeményedik, így a belek felől a máj irányába érkező vér egyre nehezebben áramlik át rajta. Képzeljen el egy „forgalmi dugót" a délutáni csúcsforgalomban és máris a lényegnél vagyunk. Ahogyan az autók sora feltorlódik, ugyanígy a vér sem tud teljes egészében átáramlani a májon.

 


FEJTÖRŐ 4

KérdésFejtr 4Mi a TACE betűszó jelentése, és ezen belül a C betűvel rövidített tevékenységet pontosan milyen anyaggal végzik?  (A kép segíthet, de főleg illusztráció, hogy mely szakértőktől érdemes kérdezni). 

VálaszokElsőDán Noémi - Transarterialis chemoembolizáció májban,doxorubincinnal, cisplatinnal, mitomycinnel.

Legérdekesebb: Knis Edina -  Transzarteriális kemoembolizáció (angolul: transarterial chemoembolization, rövidítve TACE) egy intervenciós radiológiai eljárás, aminek a segítségével palliatívan kezelhetők a nem rezekálható hepatocelluláris karcinómák (HCC), ami az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú májdaganat, illetve a különböző eredetű májáttétek. A májban előforduló daganatok egyéb kezelési lehetőségei: szisztémás kemoterápia, kemoperfúzió, sebészi rezekció, rádiofrekvenciás thermoabláció (RFTA), szelektív radioembolizáció (SIRT).

Jelenleg a rosszindulatú májdaganatok kuratív terápiája a sebészi rezekálás (hasonló a túlélési aránya egyes esetekben az un. RFTA-nak), ami mintegy 60%-os 5 éves túlélést eredményezhet.

A TACE segítségével a daganatok progressziója késleltethető, illetve egyes esetekben nem következik be további állapotromlás.
 A máj vérellátása kettős, az egészséges májszövet legnagyobb részben a portából (V. portae) kapja a vért, a systémás artériákból csupán kisebb mértékben, míg a tumorok nagy részénél fordított a helyzet, 90%-ban artériás vérellátásuk van. A TACE ezt a kettős vérellátást használja ki.

Az eljárás során a doktor egy katétert vezet a combban futó fő ütőérbe, felvezeti egészen a májat ellátó érig és ott az érintett májlebenybe futó artériába, ahol kis méretű részecskéket injektál a tumort ellátó (kicsi átmérőjű) erekbe, amivel elzárja a vérellátásukat, így gátolva a növekedésüket. Ezen felül, a részecskék felületére megelőzően felvitt kemoterápiás gyógyszer így a daganatban nagyobb koncentrációt ér el, mint amit szisztémás kezelések alkalmával lehet elérni, ami jobb terápiás hatással járhat

 


FEJTÖRŐ 3

Kérdés: Fejtr 3A montázson 3 kép látható: Balassa János és gróf Batthyány Lajos portréi, és Batthyány kvégzéséről egy ismert rézkarc. Mi a köze a háromnak egymáshoz?

VálaszokElső: Juhász Csilla -  Balassa János magyar ember volt és minden veszéllyel szemben vállalta magyarságát. A szabadságharc után letartóztatták, katedrájától megfosztották. A börtönben gróf Batthyány Lajos miniszterelnök közelében volt, mikor tombolt a zsarnoki bosszú és a miniszterelnököt fel akarták akasztani. Batthyány Lajos felvágta ereit, sokat vérzett, ekkor hívták a gyilkosok hozzá Balassát, aki ellátta sebeit és tiltakozott az akasztás ellen. A súlyosan sérült hõst ezután a sortûz elé vonszolták, amelynek zaját Balassa magába roskadva hallotta.

Legérdekesebb: Rigó Boglárka -  Gróf Batthyány Lajost, Magyarország volt miniszterelnökét ,Haynau utasítására akasztásos halállal akarták kiv&ea